KIÁLTVÁNY főnév -t, -ok, -a
A nyilvánossághoz intézett, közérdekű, rendsz. politikai jellegű s bizonyos nézeteket, programot ismertető, nyomtatásban is közzétett felhívás v. közlés. Kiáltvány a néphez; Kommunista Kiáltvány: Marx és Engels 1848 februárjában kibocsátott műve, a kommunizmus programjának első ismertetése; lelkesítő kiáltvány; kiáltványban fordul vkihez; kiáltványt bocsát ki. □ A beszéd, melyet hősünk tart katonáihoz, egy jó hadi kiáltvány jellemével bír. (Arany János)