KÉZÜGYESSÉG [z-ü] főnév
Az embernek az a képessége, készsége, hogy kezével finom, aprólékos munkát is ügyesen tud végezni.
Nincs semmi kézügyessége. A politechnikai oktatás fejleszti a kézügyességet. || a. Jártasság, ügyesség a kézzel végzett aprólékos, finom munkában.
Nagy kézügyességre tett szert a repülőmodellek építésében.
- kézügyességi; kézügyességű.