Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KIÁLLÓ melléknév Általában olyan, aki, ami kiáll.
  • 1. Olyan, aki vhova kimegy, és ott megáll. A kapu elé kiálló legények.
  • 2. Vhonnét feltűnően kinyúló, kiemelkedő. Kiálló pofacsont; vhonnan kiálló szeg. □ A metsző téli szél a kiálló magas kémények fölött fütyölve … suhant odább. (Tolnai Lajos) Az út kanyarulatát kiálló szirt szegi meg. (Gárdonyi Géza)
  • 3. Olyan <személy>, aki a játékosok közül kilépve a játékot abbahagyja. A játékból kiálló versenyző.
  • 4. Olyan <személy>, aki megjelenik a küzdőtéren, hogy ott vki ellen felvegye a harcot. A birokra kiálló kamasz.
  • 5. Olyan, aki v. ami elvisel, eltűr, elszenved vmit. Sok szenvedést kiálló beteg; az időjárás minden viszontagságát kiálló épület. || a. (átvitt értelemben, bizalmas) Vkit, vmit ki nem álló: olyan <személy>, aki nem szívelhet vkit, vmit; utáló. A társbérlőjét ki nem álló szerkesztő.
  • 6. Olyan <személy>, aki vmely próbát vállal, és feltételeinek megfelel. A próbát kiálló gyerek.