Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. tárgyatlan Hosszabb ideig v. egymás után többször kiált. Kiabál vkiért, vmiért; anyjáért, rendőrért kiabál; segítségért kiabál; kétségbeesve, torka szakadtából kiabál. Szóláshasonlat(ok): úgy kiabál, ahogy a → torkán kifér; úgy kiabál, hogy majd a → torka szakad belé. □ Laci te, Meg talállak csípni, Igy ni! | Ugy-e fáj? | Hát ne kiabálj. (Petőfi Sándor) Vége van a bálnak | s a kapusok kocsikért kiabálnak. (Kosztolányi Dezső) Ha rikkancs volna mesterséged, | segítnék kiabálni néked. (József Attila)
2. tárgyatlan Nagyon hangosan, a szavakat kiáltva beszél; lármázik. Ne kiabálj, nem vagyok süket! Mit kiabáltok itten? □ Az udvaron cselédek lótottak-futottak, mindenféle nyelveken kiabálva. (Mikszáth Kálmán) Az asszony szédül, szidja gyermekét | s a szomszédné a gangon kiabál. (József Attila) || a. tárgyas Kiabálva mond vmit. Nem érteni, mit kiabál. □ Néhány pillanat múlva lenn kiabálta a hordárom számát. (Kosztolányi Dezső)
3. tárgyas (ritka, bizalmas) Úton-útfélen hangosan hirdet, híresztel vkiről vmit. Azt kiabálják róla, hogy kidobták. □ Szegény Tisza, Annyi rosszat kiabáltok róla, S ő a föld legjámborabb folyója. (Petőfi Sándor)
4. tárgyatlan <Madár> egy-egy rövid, rendsz. éles, magas hangot ad. Kiabál a kakukk. □ A nádas ma is épp olyan, mint régen A vadmadarak éppen úgy fészkelnek és kiabálnak. (Móricz Zsigmond)
5. tárgyatlan (átvitt értelemben, bizalmas) <Szín v. színes dolog> nagyon feltűnő, rikító. Ez a piros nagyon kiabál.