Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KIÁBRÁNDUL tárgyatlan ige
  • 1. Vmire vonatkozó ábrándjai, illúziói végképpen eloszlanak, nem hisz többé vmiben. Kiábrándul vmiből. Kiábrándult gyerekes elképzeléseiből. □ Sokat tanultam álomképeimből, Kiábrándultam sokból. (Madách Imre) Kiábrándulva legdédelgetettebb álmaiból, közömbösen ment … sorsa felé. (Babits Mihály)
  • 2. Szerelmében csalódik, szerelme szétfoszlik, s már nem szerelmes vkibe. Régi szerelméből teljesen kiábrándult. Kiábrándult a lányból. Az asszony végképpen kiábrándult férjéből. Az egyikből még ki sem ábrándult egészen, máris egy másikba lett szerelmes.
  • 3. Vkinek értékes voltába, becsületességébe, jóságába vetett hitét, bizalmát elveszti, és elhidegül iránta. Kiábrándul barátjából, környezetéből.
  • kiábrándulás; kiábránduló.