KÉZITÁSKA főnév
Apróbb személyes használati tárgyaknak házon kívül való hordására haszn., lehajtható fedelű v. zárható női táska; retikül.
Kézitáskájából zsebkendőt, pénztárcát vesz elő. Születésnapjára egy divatos kézitáskát kapott. □ [A művésznő] nem találta meg kézitáskába zárt ékszereit. (Krúdy Gyula)
- 2. Általában kézben hordozható, kisebb táska. □ Nem vittem magammal egyebet, csak egy kis kézitáskát: egy rend fehérneműt, gallérokat. (Gárdonyi Géza) Kis kézitáskámra hajtottam fejemet, és mélységes álomba merültem. (Kuncz Aladár)
- kézitáskájú; kézitáskás.