Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KEZDŐDIK
KEZDŐPONT
KEZEL
KEZELÉS
KEZELÉSI
KEZELÉSMÓD
KEZELHETŐ
KEZELŐ
KÉZELŐ
KÉZELŐGOMB
KEZELŐORVOS
KEZELT
KEZELTET
KÉZEMELÉS
KÉZEN-KÖZÖN
KÉZENÁLLÁS
KÉZENFEKVŐ
KEZES [1]
KEZES [2]
KEZESKEDIK

KEZES [2] [e-e] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
  • 1. Az a személy, aki felelősséget vállal vkiért, vmiért, kül. vkinek az adósságáért, s ezt a fizetés elmulasztása esetén helyette kifizeti. Jótálló kezes; → készfizető kezes.
  • 2. (régies) Túsz. Kezest → állít. □ Kezest állítok, hitelest Kettőt neked. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Hol vannak testvéreink, hol vannak a kezesek? (Jókai Mór)
  • Szóösszetétel(ek): 1. kezeslevél; kezesszó; 2. váltókezes.