A magyar nyelv értelmező szótára

KÉZ főnév kezet [e-e], keze [e-e]

• 1. Az ember két felső végtagjának, ill. ezek vmelyikének a csuklótól az ujjak hegyéig terjedő, fogásra alakult része, gyak. a karokkal együtt. Bal kéz; jobb kéz; → suta kéz; hosszú, keskeny, vékony kéz; csontos, sovány kéz; → sima kéz; rövid, széles, vastag kéz; hájas, kövér, tömött kéz; béna kéz; → kacska kéz; zsugorodott kéz; a kéz feje ←; a kéz háta ←; keze → szára; a kéz alakja, formája, nagysága; a kéz bütykei ←; a kéz érintése; a kéz tördelése ←; → gyűlik a keze; → jár a keze; → lehull vkinek a keze; piszkos, szurtos, tintás a keze; fáj, fázik, izzad, reszket a keze; → remeg a keze; kezébe ad, tesz vkinek vmit; egyik (ember) a másik kezébe adja a kilincset: egymás után folyvást mennek vkihez, vhova; vkinek a saját kezébe: neki magának (adandó át vmely küldemény); → belefog vmit a kezébe; vkinek a kezébe → nyom vmit; → odanyom vkinek a kezébe vmit; kezébe vesz vmit; vkinek a kezében → forog vmi; a kezében tart vmit; kezéből → ernyőt csinál (szeme elé); egymás kezéből → kapkodnak vmit, vkit; → kicsavar vkinek a kezéből vmit; vmi → kicsúszik vkinek a kezéből; → kienged a kezéből vmit; → kiesik a kezéből vmi; kihull a kezéből vmi; → kiragad vkinek a kezéből; → kiszalad a kezéből vmi; → kiszalaszt a kezéből vmit: → kitép vmit vkinek a kezéből; → kitépi magát vkinek a kezéből v. kezei közül; → kitesz a kezéből; → kivesz vmit vkinek a kezéből; kézen fog vkit; kézen v. kezénél fogva vezet vkit; a kezén v. kézen → jár; egy v. két kezén is → megszámolhatja v. → összeszámolhatja; fél kezére, mind a két kezére, kezére-lábára nyomorék; kezét → átnyújtja vhol; → beleteszi a kezét vkinek a kezébe; kezét → ki- v. → benyújtja; kezet csókol vkinek: <főleg nőnek megtisztelő üdvözlésképpen>; kezét → csókolom; → elrejti a kezét; kebelébe, zsebébe dugja a kezét; → felnyújtja a kezét; → feltartja a kezét; → kimossa a kezét; → kinyújtja a kezét vki felé; nyújtja a kezét vmire v. vmi után; csak a kezét kell → kinyújtani(a) vkiért, vmiért v. vmi után; manikűröz(tet)i a kezét; megégeti, megsüti a kezét; vmibe → mélyeszti a kezét; kezet mos, megmossa a kezét; mossa a kezét; (átvitt értelemben is) mentegeti magát, elhárítja magáról a felelősséget; → nyújtogatja a kezét; → összefogja a kezét; kezét → összefonja; → összerakja a kezét; → összeteszi a kezét; ráteszi a kezét vkire, vmire: (átvitt értelemben is) a) bántalmaz vkit; b) erőszakosan birtokába veszi; simogatja vkinek a kezét; → karba teszi a kezét; → terjegeti a kezét; → visszaveszi a kezét: hátratett kézzel; karba tett v. ölbe tett v. összetett kézzel (v. kezekkel): (átvitt értelemben is) tétlenül. Szóláshasonlat(ok): (átvitt értelemben) jár a keze, mint a → motolla v. (úgy) jár a keze, mint a → cséphadaró. □ Kézen soká az ifjabbik leányt Vezette nénje gondos őr gyanánt. (Arany János) Már vénülő kezemmel Fogom meg a kezedet. (Ady Endre) Még most is látom a kezét | úgy ágazott az ujja szét. (Babits Mihály) Az én kezembe a nagymama nem ad két krajcárt se. (Móricz Zsigmond) Sovány kezével lassan elmotoz. (József Attila) || a. Ez a testrész mint a munkavégzés v. általában a cselekvés eszköze. Kérges kéz; → kidolgozott kéz; gyors, ügyes kéz; a keze írása; → durvul a keze; → gyors a keze; → könnyű keze van; → lyukas a keze; → nehéz keze van; rááll v. rájár a keze vmire, vmely munkára; a maga keze után v. a (két) keze munkája után él: fizikai munkával tartja el magát; megismeri vkinek a keze → vonását; vmi kezébe adja a → tollat; → tollat vesz a kezébe; vmi jól → áll v. rosszul → áll, ill. nem áll vkinek a kezében; minden → arannyá válik a kezében; → kirí v. → kisír vmi vkinek a kezéből; → átmegy vkinek a kezén; → elcsúszik vkinek a kezén; → megfordult vkinek a kezén; két kézre fog: <eszközt> mind a két kezével megfog; vmi kezére → áll vkinek; alig → bírja a kezét; → összedugja (a) kezét; vkinek a kezét → vezeti; kézzel (szed, rak, válogat); két kézzel: (átvitt értelemben is) örömmel, szívesen; csupasz, puszta, meztelen kézzel; szabad kézzel rajzol; (szójárás) nem → tudja a jobb kéz, mit csinál a bal. □ Aki kezét bírja, kint a mezőkön dolgozik. (Mikszáth Kálmán) Semmin sem | csodálkozik immár; dolgos kezével | átfogja kezem. (Radnóti Miklós) Még a gyerek is | örűl, ha gyárt valamit a keze. (Szabó Lőrinc) || b. <Állandósult szókapcsolatokban:> ez a testrész mint az ütés, bántalmazás, támadás v. védekezés eszköze. Könnyen v. hamar → eljár a keze; → hirtelen keze van; fegyvert ad a kezébe vmi: támadásra, harcra indítja vmi; kiüti a kezéből a fegyvert: (átvitt értelemben is) elveszi tőle a támadás v. védekezés lehetőségét; → nekiszalad a kezének; kezet → emel vkire, vmire; ütésre emeli a kezét; → felemeli a kezét vkire; vkire (rá)teszi a kezét: tettleg bántalmazza; ökölbe → szorítja a kezét; puszta, meztelen kézzel (védekezik); fegyveres kézzel támad vkire; fel a keze(ke)t v. a kezekkel*: add meg magad!; le a keze(ke)t v. le a kezekkel*: ne bánts(d), ne merj (merjetek) v. ne merd (merjétek) bántani! Rám ne merd tenni a kezedet! □ Tegyük le a vedret mi is a földre, asszonyok, hogy Ne gátoljon, ha ránk egy is kezet találna vetni. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Húszan csak rá nem tehetjük a kezünket kettőre! (Mikszáth Kálmán) Jegyese –? És én kezet emeltem rá! (Herczeg Ferenc) || c. <Állandósult szókapcsolatokban:> ez a testrész mint vmely tudattartalom, lelkiállapot ösztönös v. szándékos kifejezője. Reszket a keze: <félelmében, izgalmában>; → ökölbe szorul a keze; fejét kezébe támasztja: <bánatában, töprengésében, levert hangulatban v. fizikai fájdalom miatt>; arcát kezébe → temeti; kezét → dörzsöli; kezét imára, könyörgésre → kulcsolja; kezét → morzsolja; összecsapja a kezét: <csodálkozásában, meglepetésében>; összeteszi, összekulcsolja a (két) kezét v. kezeit*: <imára v. rimánkodásra>; vkinek a kezét szorongatja: <öröme, szeretete jeléül>; a → szívére teszi a kezét; tedd (csak) a → szívedre a kezed v. tegye (csak) → szívére a kezét; áldólag terjeszti kezét vki fölé; áldólag teszi a kezét vkire; kezét → töri; kezét → tördeli; összekulcsolt v. összetett kézzel v. kezekkel* kér vkit; ökölbe szorított kézzel tűr; legyint a kezével: <annak jeléül, hogy nem törődik a dologgal, nem tart fontosnak vmit, v. lemond vmiről>. □ A leány érezte, hogy a Gergely keze remeg. (Gárdonyi Géza) || d. <Állandósult szókapcsolatokban:> a jobb kéz mint a barátság, egyezség, szövetség megpecsételésének v. üdvözlésnek a jelképes eszköze. Kéz a kézben: baráti egyetértésben; szövetkezve; → itt a kezem; → belecsap vkinek a kezébe; kezet → ad vkinek; kezet ad vkinek vmire; kezet rá!; kezet → csap; kezet → fog vkivel; kezet foghatnak: (gyak. rosszalló) <két személyről szólva:> egyezik a természetük, vmely tulajdonságuk; vmilyen szempontból egyformák; fogjunk kezet: tartsunk össze; → megrázza vkinek a kezét; → keményen megszorítja vkinek a kezét; kezet nyújt vkinek: <üdvözlésre>; → baráti kezet nyújt vkinek; békülésre nyújtja kezét; → odanyújtja a kezét vkinek; kezet → szorít vkivel; kezet → ráz vkivel; kezet → ráznak. □ Cimborátok vagyok, itt a kezem rája! (Petőfi Sándor) Most adj kezet, hogy el nem árulod, Amit megértesz. (Madách Imre) || e. (játék) Kézből: <kártyajátékban> az osztásnál, ill. <némely játékban> az osztás első szakaszában kapott lapokból (mond be vmit). Kézből kontra! kézből → megkontráz vmit; kézből bemondja az összes adut, családot, abszolútot, ultimót.
• 2. (rendsz. többes számban) (átvitt értelemben) <Némely szókapcsolatban:> a munkát végző, dolgozó v. általában a cselekvő személy. → Fekete kéz; → szűz kéz; dolgos, munkás, serény kezek; ártó, bűnös, gonosztevő kezek; vkinek a jobb keze: legjobb (alárendelt) munkatársa; segítőtárs; jó, rossz kézbe v. kezekbe kerül; jó, rossz, biztos kézben v. kezekben van; kézben van vmi: vkinél van, épp használják v. csinálják; sok kézen megy keresztül: sok személynek van vele dolga, sokaknál megfordul; → jó kézre v. kezekre bíz; kézről kézre jár, megy, vándorol vmi v. kézről kézre adnak vmit, vkit: egyik ember a másiknak adja vagy engedi át, hogy megnézze, csináljon vele vmit, ill. beszélgessen vele; (tájszó) kéztől ad vkinek (vmit): ő maga adja oda neki, nem engedi, hogy az tetszés szerint vegyen; (tájszó) kéztől kap, vár vmit: megvárja, míg odaadják. Serény kezek éjjel-nappal dolgoztak a nagy munkán. Ismeretlen kezek letépték a falragaszokat. Sohasem ehetett kedvére, mindig kéztől adtak neki. (tájszó) Áldott a sok kéz, átkozott a sok száj. □ Mit ér, csak ekkép szólni: itt a bánya! | Kéz is kell még, mely a földet kihányja, … S e kéznek nincsen semmi érdeme? (Petőfi Sándor) A fáról nem szabad leenni a gyümölcsöt, hanem kéztől kell várni. (Jókai Mór) Sivatag, lárma, durva kezek, … | A Tisza-parton mit keresek? (Ady Endre) Én csak bús álombáb vagyok, Játékos kezek rángatottja. (Ady Endre) || a. <Néhány szókapcsolatban: házasságkötésben a nő személyének jelképeként.> Vkinek a kezéért eseng, vkinek a kezére pályázik: nőül kér vkit; érdemes vkinek a kezére: é. arra, hogy vki feleségül menjen hozzá; elnyeri, megkapja vkinek a kezét: elnyeri, megkapja feleségül; megkéri vkinek a kezét; → ideígéri a kezét; a kezét (oda)ígéri vkinek: megígéri vkinek, hogy feleségül megy hozzá; (oda)ígéri leánya kezét vkinek. □ Midőn kezem megkérte, nem rogyott | ő térdre. (Katona József) A fogoly vezérnek kezedet igéred. (Arany János) Nem tűrhettem tovább a bizonytalanságot, fölkerestem, és … megkértem tőle kezét. (Csiky Gergely)
• 3. (átvitt értelemben is) <Állandósult szókapcsolatokban: a munka v. általában a cselekvés, a tett jelképeként.> → Szabad keze van vmiben; → kötve van a keze; → ragad a keze; tiszta a keze v. tiszta keze van: nem követ el becstelenséget, nem csal, nem lop; → véres a keze; → benne van a keze vmiben v. az ő keze is → benne van a dologban; rajta van a keze → szennye v. rajta hagyja a keze → szennyét vmin; meglátszik a keze → nyoma; (rendsz. rosszalló) vkinek a keze nyomára ismer vmiben: vmely cselekedetben felismeri vkinek a munkáját, hatását, befolyását; kézbe v. kezébe → vesz vmit; minden → arannyá válik a kezében; → szabad kézből elad vmit; → kiesik az ecset, az írótoll, a toll, a véső a kezéből; vki, vmi → kiüti vkinek a kezéből a tollat; egy fillér sem → tapad a kezéhez; vér → tapad a kezéhez; vkinek a → vére a kezén szárad; vkit a saját kezére bocsát: önállóvá, függetlenné tesz; → szabad kezet ad, hagy, enged vmiben vkinek; eltaszítja magától vkinek a jótevő kezét: nem fogadja el a segítséget; vkinek a kezét látja vmiben: felismeri, hogy ő volt a mozgató, az intéző vmely ügyben, eseményben; → megköti vkinek a kezét; megköti v. köti vkinek a kezét vmi: vmi miatt nem cselekedhet szabadon; kezét → vérrel mocskolja be; szabad kezet nyer vmiben: megengedik, hogy belátása szerint cselekedjék vmely ügyben, vmely területen; szabad kezet tart fenn magának: bizonyos tekintetben magának tartja fenn a kezdeményezést v. döntést; (ritka) árva lesz a kezétől vki: vki apjának v. anyjának, ill. szüleinek a halálát okozza. (szójárás) Mindent a szemnek, semmit a kéznek: csak nézni szabad vmit, vkit, de hozzányúlni nem. □ Megengeded ugye, hogy én magam vegyem kezembe a sorsomat? (Jókai Mór) Az én kezeim tiszták … az én lelkem nyugodt. (Tolnai Lajos) Az ezredes … tudtára adta neki áthelyeztetését … Persze, hogy monseigneur [= a főtisztelendő úr] keze van a dologban. (Herczeg Ferenc) || a. (átvitt értelemben) <Állandósult szókapcsolatokban: a gondviselés, gondozás, irányítás, nevelés, felügyelet jelképeként.> Anyai kéz nélkül nő fel: anyai gondviselés nélkül nő fel; megfordul vkinek a keze alatt; kéz alá v. kézbe vesz vkit: irányítani, fegyelmezni akarja; vkinek a keze alá v. kezébe kerül: irányítása, felügyelete alá k.; vki → kikerül vkinek a keze alól v. vkinek a kezéből; → elfolyik a keze között a pénz; → szétfolyik a pénz a kezében; kezéhez → békül; vmi elfogy, eltűnik vkinek a kezén: rosszul v. hűtlenül gazdálkodik vmivel; kezén hord vkit: gondja van rá; kezén van vkinek vmi: gondjaira van bízva; kezére → szoktat; → leveszi a kezét vkiről, vmiről. □ Most három-négy kézen jutnak csak a fogyasztó kezébe temesztményeink. (Kossuth Lajos) Ha már idáig nevelgettük az ifjú urat …, ezután se vegyük le róla a kezünket. (Krúdy Gyula) Maga vette kezébe lakásügyét. (Kosztolányi Dezső) || b. Állandósult szókapcsolatokban: a fenyítés, fegyelmezés, büntetés jelképeként.FD:"Példa"FT:SymbolFTFT:SymbolFT/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"BD+BDFD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"BD+BDFD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"FT:SymbolFTFT:SymbolFT/FD:"Példa"FT:SymbolFTFD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"BD+BDFD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"RD:"Jelentés3",CHBHBD+EHBDFD:"Példa"FT:SymbolFT/FD:"Példa"FD:"Példa"FT:SymbolFT/FD:"Példa"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"BD+BDFD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"BD+BDFD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"BD+BDFD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"RD:"Jelentés3",CHBHBD+EHBDFD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"FT:SymbolFTFT:SymbolFT/FD:"Példa"FT:SymbolFTFD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"FT:SymbolFTFT:SymbolFTFT:SymbolFT/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"FT:SymbolFT/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FT:SymbolFTFD:"Példa"FT:SymbolFTFT:SymbolFT/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"FT:SymbolFTFT:SymbolFTFT:SymbolFT/FD:"Példa"FD:"Példa"PX:Popup,"kerülendő"EL/FD:"Példa"BD+BDFD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"FT:SymbolFT/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"FT:SymbolFT/FD:"Példa"FD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Példa"FT:SymbolFT/FD:"Példa"FD:"Példa"FT:SymbolFT/FD:"Példa"RD:"Jelentés3",CHBHBD+EHBDFD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"FT:SymbolFTFT:SymbolFT/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"FT:SymbolFTFT:SymbolFT/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"FT:SymbolFT/FD:"Példa"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"BD+BDFD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"RD:"Jelentés3",CHBHBD+EHBDFD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"FT:SymbolFTFT:SymbolFTFT:SymbolFT/FD:"Példa"FD:"Példa"FT:SymbolFT/FD:"Példa"FD:"Példa"FT:SymbolFTFT:Symbol/FD:"Példa"FTFD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"FD:"Idézet"/FD:"Idézet"FD:"Forrás"/FD:"Forrás"RD:"Jelentés3",CHBHBD+EHBDFD:"Példa"/FD:"Példa"RD:"Jelentés1",CHBHBD+EHBDFD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Stílus"/FD:"Stílus"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"FD:"Példa"/FD:"Példa"IT+ITBD+BDFD:"Példa"/FD:"Példa"RD:"Jelentés1"BD+BDIT+ITIT+IT