KIFORMÁL tárgyas ige
Úgy hoz létre vmit, hogy bizonyos formát ad vmely anyagnak; formálással kialakít vmit.
Kiformálja vkinek, vminek a képét vmiből. Agyagból edényt formált ki. □ Nagy kétfejű sas volt a papír közepén kiformálva vízjeggyel. (Jókai Mór) || a. (
átvitt értelemben) □ Kis falvak, pöttömnyi békét, Adjatok jóéjszakát
Rámsimítja az álom Sugárzó, szép tenyerét S kiformálja szivemből A béke rozskenyerét. (Tóth Árpád)
- kiformálás; kiformálható; kiformáló; kiformált; kiformáltat.