Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. A kalmükök: a mongolság nyugati ágát alkotó, részint nomád, részint földművelő életmódot folytató népcsoport, amely a Szovjetunióban, Nyugat-Mongóliában és Északnyugat-Kínában él; b) elsősorban e népcsoportnak a Volga alsó folyása mellett élő ága. □ Egyszerre csak rázendíté a zenekar a kalmukok kedenc nemzeti nótáját Hah, hogy ragyogtak erre Irzambek herceg szemei! (Jókai Mór) || a. E népcsoport egyik (jellegzetes) tagja, főleg férfi. Megismerkedett egy kalmükkel. □ Túl az éjszín tengernek habjain, Vad tatár lovagol gazos pallagjain; Túl a zömök kalmuk hordja sátorfáit. (Csokonai Vitéz Mihály)
2. A kalmükök nyelve. Érti a kalmüköt.
II. melléknév -ül
I. A kalmükök közé tartozó v. kalmükökből álló. Kalmük család, nő, pásztor.
2. A kalmükökre jellemző, hozzájuk tartozó, velük kapcsolatos, általuk használt, náluk szokásos. Kalmük nyelv, sátor, viselet; kalmük szem. □ Még a házaknak is olyan különös formájuk volt, mint a kalmük vagy cserkesz kunyhóknak. (Mikszáth Kálmán)
3. A kalmükök által lakott területekhez tartozó v. ezzel kapcsolatos. Kalmük puszta.