KACAJ főnév -t, -ok, -a (
irodalmi nyelvben)
Kacagás.
Kacajt → üt. □ Menyecskés, turbékoló, halk női kacaj volt a válasz. (Krúdy Gyula) Fuldoklás jött rá a kacajtól. Keserves, öldöklő fuldoklás. (Móricz Zsigmond) || a. (
ritka) Gúnykacaj, gúnyos nevetés. □ Midőn panaszban bánatod kitör, Legyen kacaj reá a felelet. (Vörösmarty Mihály)
- Szóösszetétel(ek): 1. kacajhang; 2. gúnykacaj.