Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KACAG ige -tam, -ott, -jon
  • 1. tárgyatlan (kissé választékos) Torokból jövő, elaprózott hangokat hallatva, fennhangon, többnyire vidáman, önfeledten nevet. Boldogan, jóízűen, keserűen, szívből kacag. □ Egy cigarettát eldobott, s kevély | száját elhúzva kacagott. (Kosztolányi Dezső) || a. tárgyas (kissé választékos, túlzó) <Csak néhány szókapcsolatban:> vmilyenre v. vmire kacagja magát: nagyon jóízűen annyit nevet, hogy többet nem is lehet. Betegre kacagja magát. || b. tárgyatlan és tárgyas (kissé választékos) Kacag vkin, vmin v. (ritka) vkit, vmit: a) vki, vmi kacagásra ingerli, mulattatja. Kacagott a bohócokon. □ Előállott Jóka, levette kalapját, | Szégyenli erősen, mert nagyon kacagják. (Arany János); b) kárörvendő, gúnyos v. fölényes, lenéző magatartást mutat vki, vmi iránt. Csak kacagott rajtam. Ezen csak kacagni lehet. □ Holtig kacagnók a nyüzsgő világot… (Ady Endre)
  • 2. tárgyatlan (tájszó) Nevet. □ Jól rendelték az istenek, hogy a szegény ember is tudjon kacagni. (Móricz Zsigmond)
  • Igekötős igék: elkacag; felkacag; kikacag; végigkacag; visszakacag.
  • kacagó; kacagtat.