JÁRGÁNY főnév -t, -ok, -a
- 1. A mezőgazdaságban régebben használt szerkezet, amelynek segítségével a (rendsz. körben járó) állatok izomerejét egy helyben álló munkagépek hajtására használták fel. □ Két lovat hajtottam a járgányba egész nap. (Móricz Zsigmond)
- 2. (hajózás, régies) <Hajókon> függőleges tengely körül forgatható dob, amelyet rudakkal forgattak, s így csavarták rá a (vontató v. horgony)kötelet; gugora.
- 3. (vasútügy, régies) Hajtány.
- Szóösszetétel(ek): járgányfa; járgányfej; járgánydob; járgányhenger; járgánykerék; járgányrúd.
- járgányos.