JUSZT * határozószó (
bizalmas)
<A dac, dacolás, makacs ellenszegülés nyomatékos kifejezésére:> csak azért; azért (is)! azért (sem)! annak ellenére (sem)!
Juszt sem adom! Juszt sem engedek! Juszt is megmutatjuk, mit tudunk! Juszt is megtette. Úgy látszik. Juszt sem jött el. □ Én hallgattam, és juszt se akartam részt venni a kiprovokált általános szörnyűködésben. (Nagy Lajos)