JUHSZÉL [juszél] főnév (
népies,
régies)
A város v. a falu széle, az úttól félreeső, távolabb levő helye, ahol már a határ (6) kezdődik.
A juhszélen lakik. Házát a juhszélre építette. □ Van lárma, sikoltás,
zenebona
S mindez a juhszélen, egy lebuj csárdába Olvad fülrepesztő nyers hármóniába. (Arany János) Az útról egy helyen letért, s a falu elhagyatottabb része felé hajtott. Nem jól megy, ember. Tudom, de csak beszólok haza egy kicsit. Erre lakok a juhszélen. (Tömörkény István)