JÚDÁS főnév -t, -ok, -a
(
választékos,
sajtónyelvi)
(Áruló) júdás: az a személy, aki elárult olyan vkit, aki iránt a legnagyobb hálával tartoznék v. vmely olyan eszmét, amelynek régebben maga is híve volt; áruló.
Te áruló júdás! A júdások sorsára jutott. □ A tiszteletes úr s a nótáriusné asszony azt hiszik rólunk, hogy legnagyobb jóltevőink [= jótevőink] iránt júdássá válhatunk. (Eötvös József) || a. (
gyermeknyelv)
(Árulkodó) júdás: társaira árulkodó gyermek.
- Szóösszetétel(ek): júdásbér.
- júdáskodik.