Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

JOVIÁLIS melléknév -an, -abb (régies írva: jovialis is)
  • 1. Nyájas, kedélyes modorú, derült, jó kedélyű <személy>. Joviális ember, öreg bácsi. □ A nagyvilág nem ösmeri benne … a kaszinó jovialis, szellemdús alakját. (Mikszáth Kálmán)
  • 2. Ilyen személyre jellemző, rá valló; derűs nyugalmat tükröző. Joviális arc, kedély, mosoly. □ Az igazgatónak máskor jovialis képén … aggodalom s csüggedés látszik. (Eötvös József) Ez az érzet [Eötvös] alakjai rajzán is tükröződik. Nagy részökben van valami Falstaff joviális gazemberségéből. (Péterfy Jenő) Elfogtak egy köpcös joviális arcú emberkét. (Nagy Lajos)