JŐDÖGÉL tárgyatlan ige -t, -jen [ë], (
tájszó) jődögel (
népies)
Lassan közeledik, esetleg közbe-közbe megállva, lassan jön.
Jődögélnek: egyenként v. kisebb csoportokban jönnek, esetleg időnként meg-megállva, beszélgetve jönnek.
Jődögélnek a gyűlésről. A csorda legelve jődögél hazafelé. □ Hát bizony jődögel nagy fekete sereg. (népköltés) Míg eljuta végre egy szép tágas rétre, Hát egy bivaltehén azon jődögél le. (népköltés)
- Igekötős igék: eljődögél; feljődögél; kijődögél; lejődögél; végigjődögél.
- jődögélés; jődögélő.