Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan <személy, közösség>, aki, amely hol itt, hol ott bukkan fel, de akinek, amelynek sehol sincsen állandó helye. Jöttment csavargó. □ Az fáj nagyon, hogy az édesanyám egy jöttment kóborlót ölelget helyettem. (Jókai Mór)
2. (ritka, rosszalló) Olyan <személy, közösség>, aki, amely más vidékről telepedett le vmely városban, községben, s a helybeli közösség még nem fogadta be. A jöttment családokkal sokáig szóba sem álltak a helybeliek.
II. főnév -et, (ritka) -je [e, e] (csak a 2. tagot ragozzuk) (rendsz. rosszalló) Jöttment (1, 2) személy. Az → első jöttment. A telep lakossága mindenféle jöttmentből állt. Valami jöttmenthez adta a lányát feleségül. □ S nem volt-e az egész viadal Kisértés , Hogy ama jöttmentnek magát oda dobja, Csakhogy az oltárnál melegedjék jobbja? (Arany János) S az első bús jöttmentnek Pénzecském megcsörgetem S királyian, vidáman Lábai elé vetem. (Ady Endre)