Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan, aki, ami játszik. A babával játszó gyermek; feketébe játszó zöld; a darabban játszó színészek; idegenben játszó csapat; a becsületével játszó ember; a habokkal játszó szellő. □ Földiekkel játszó Égi tünemény, Istenségnek látszó | Csalfa, vak Remény! (Csokonai Vitéz Mihály) Készül föl Budára | Jó Hunyadi László, | Ne menj fel, ne menj fel, Ne légy életeddel Könnyelműen játszó! (Petőfi Sándor) Az ég nem azúrkék, hanem a porcelán színeiben játszó. (Jókai Mór)
2. Olyan <kedv, hangulat>, amikor vki, vmi szívesen, kedvvel játszik. Ma nincs játszó kedvében.
II. főnév -t, -ja
1. (elavult) Színdarabban játszó személy; színész. □ Szigligeti maga író is, játszó is egyszersmind. (Vörösmarty Mihály) Jelenet végin az én játszóm kilép. (Arany JánosShakespeare-fordítás)
2. (tájszó) Játék, játékszer. A gyerek elhagyta a játszóját.