Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

JÁRDA
JÁRDASZIGET
JÁRDOGÁL
JÁRGÁNY
JÁRHATATLAN
JÁRHATÓ
JÁRKÁL
JÁRKÁLÁS
JÁRLAT
JÁRLATLEVÉL
JÁRMOS
JÁRMŰ
JÁRÓ
JÁRÓ-KELŐ
JÁRÓFÖLD
JÁROGAT
JÁRÓKA
JÁRÓKELŐ
JÁRÓKŐ
JÁROM

JÁRÓ-KELŐ melléknév Olyan <személy, csoport>, aki, amely utcán, téren v. más közterületen vhova megy v. ott sétál. Az utcán járó-kelő fiúk; a vásárban járó-kelő falusiak. □ Járó-kelő ember nem is igen akad, Egy-egy látogató megy csak haza felé. (Petőfi Sándor) A járó-kelő nép betakarodott a vendéglőkbe. (Tolnai Lajos) || a. (ritka) Vhol le és fel v. erre és arra közlekedő <jármű>. □ Nézte a Boszporuson járó-kelő hajókat. (Jókai Mór)