JÖVESZT [e] ige -ett, jövesszen [ë, e-ë]; -eni [e] (
bányászat)
tárgyas <A kőzetek összefüggését megbontva szenet, ércet> termel ki, ill. ezzel van elfoglalva; fejt.
Húsz csillére valót jövesztenek. || a. (tárgy nélkül)
Előbb jövesztenek, azután rakodnak.
- jövesztett; jöveszthető; jövesztő.