A magyar nyelv értelmező szótára

JÓL határozószó középfok: jobban, felső fok: legjobban

• I. Általában jó módon.
• 1. <Személy cselekvéséről szólva:> vmely külső követelménynek megfelelően; célszerűen, helyesen, eredményesen. Jól elkészített ebéd; jól dolgozik, elvégez vmit; jól felhasznál vmit, megoldja a feladatot, működik sáfárkodik vmivel; jól tanul; jól tesz ← vkivel. Jól tetted, hogy elmentél. Jobban tennéd, ha kevesebbet locsognál! □ Jól teszi, ha olvas, aki ráér, könyvet. (Arany János) Amely megyéből a legkevesebb ügydarab érkezik fel, az a legjobban kormányzott megye. (Mikszáth Kálmán) || a. <Fegyelemre kötelezett személyről, gyermekről, állatról szólva:> a kívánalmaknak megfelelően. Jól viselkedik v. jól viseli magát. □ Ezért aztán, tyúk anyó, hát Jól megbecsűlje kend magát. (Petőfi Sándor) Ha vendégségbe elmennek, jól viselik magukat … (Móricz Zsigmond) || b. <Vmely tárgy működéséről szólva:> kielégítően, megfelelően. Jól jár: <óra> pontosan j. A kés jól fog. A toll jól ír. A gép jól működk. A kályha jól tartja a meleget.
• 2. Az e szóval nyomósított ige jelentéstartalmának teljes mértékben megfelelő módon; a várakozásnak megfelelően. Jól alszik, eszik; jól emészt a gyomra; jól ég a cigaretta; jól elkever, felold, betapos vmit; jól elrejt, elzár, megőriz vmit; jól gördül ←; jól megnéz, megfog, összeköt vmit; jól fejlett, gondozott, ápolt, fésült gyermek; jól fölszerelt, berendezett iroda; jól szabott ruha; jól vasalt ←. Jól húz a ló. Ez a növény itt jól fejlődik. A tehén jól tejel. □ Végy kolbászt és végy kenyeret, | őrizd meg jól az életed. (József Attila)
• 3. <Látásról, hallásról v. más érzékről szólva:> tisztán megkülönböztetve az érzékelt benyomásokat. Jól hall, lát; jól olvasható; jól kitapintható. Jól érzem itt a füstszagot. Jól érzem a paprika ízét a pörköltben. Minden szavát jól értettem. || a. (átvitt értelemben) Jól lát vmit: tisztában van vmivel. || b. Jól érez vmit: egészen határozottan érzi. □ Az öreg Noszty jól érezte, hogy semmi se becsesebb, mintha az ember … terveinek a pántlikáját azokba a szépen kéklő füstkarikákba húzza, melyek az ebéd utáni első szippantásokból származnak. (Mikszáth Kálmán)
• 4. <Sajátos ismeretet, készséget kívánó cselekvéssel, művelettel, tevékenységgel kapcs.:> fejlettebb fokon, hozzáértően, ügyesen. Jól beszél vmely idegen nyelven; jól énekel, főz, gépel, hegedül, korcsolyázik, szónokol, táncol; jól imádkozott ←; jól játszik; jól adja, játssza a szerepét; jól ír, fest; jól megírt regény; jól megszerzi ← magát; jól neveli a gyermekét. □ A vasút mentén csinos új házak … jól ápolt konyhakertekkel. (Nagy Lajos)
• 5. <Vminek a lefolyásáról szólva:> a várakozásnak megfelelően, kedvezően. Jól indul, kezdődik; jól halad, megy; jól alakul; jól bevág, sikerül, végződik; ha minden jól megy ←; jól jön ← vmi (vkinek). □ Az édesapám is tudott parancsolni, ha jól ment. (Móricz Zsigmond)
• 6. Kellemes érzésektől kísérten. Jól érzi magát vhol; jól mulat, szórakozik; jól telik az idő. Jól utaztál? □ A kis asztal mellett egy ifju s egy lyányka … Lopva mosolyognak, nem sok hangot adnak, Tudja a jó isten mégis jól mulatnak. (Petőfi Sándor) [A] vendégek … igen jól érezték magukat, kivált a fiatalok. (Mikszáth Kálmán)
• 7. A szóban forgó személy, tárgy külsejét tetszetőssé tevő módon; csinosan, ízlésesen. Jól áll ← vkinek; jól áll neki a piros; jól áll rajta a ruha; jól öltözik ←; jól fest; jól ki van készítve (→ kikészít); jól van → konzerválva; jól mutat ←; jól néz ki (→ kinéz); jól szituált ←. □ Elég jól áll rajtad a mente. (Mikszáth Kálmán) Sem a kék, sem a fehér nem állott oly jól neki, mint a fekete. (Kosztolányi Dezső) || a. A szóban forgó személy magatartását, megjelenését tetszetőssé tevő módon. Jól áll neki a kacérság. □ Ahogy ez már jól áll az ilyen öreg uraknak, megcsípte pajkosan [a leánynak] az elhalványodott arcát. (Mikszáth Kálmán) Az a hír volt rólam, hogy jól áll nekem a mámor. (Móricz Zsigmond)
• 8. <Értelmi tevékenységről szólva:> a valóságnak v. az igazságnak megfelelően világosan, részleteiben is pontosan, alaposan. Jól emlékszik; jól ismer vkit; jól tud vmit; jól értesült ember; saját jól felfogott érdeke. Értsük meg jól! Ha jól tudom … Ha jól emlékszem … Ha jól számítom … □ Kínálgatja őket a jó háziasszony, … Hejh, mert ő nagyon jól tudja, mit mikép kell. (Petőfi Sándor) || a. (kissé rosszalló) Ravaszul, körültekintően, ügyesen. Ezt ők ketten jól kicsinálták. □ Csak az történt, hogy nem sikerült … egy jól kieszelt spekuláció. (Mikszáth Kálmán)
• 9. Bizonyos anyagi, testi szükségleteket bőven kielégítő módon. Jól jövedelmez vmi; jól keres; jól szaporít ←; jól táplálkozik. A kukorica jól fizetett. || a. <Adásvétellel kapcs.:> előnyösen. Jól elad vmit; jól elkel vmi; jól megmér vmit; jól vásárol. || b. Károsodás, hátrány nélkül. A vetés jól állja, bírja, tűri a szárazságot; jól bírja a munkát, a bort. || c. Jól jár (vmivel, vkivel): előnye származik (vmiből, vkivel való kapcsolatából); előnyös helyzetbe jut. □ Jól járt az öreg nagyon, jól foly neki dolga már. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) || d. (Anyagi szempontból) előnyösen. Jól házasodik; jól megy férjhez; jól elhelyezkedik. || e. (játék) Jól jár a kártyája: jó lapokat kap, és nyer.
• 10. Az igazságnak megfelelően, helyesen. Jól beszél, igaza van. Jól mondta, hogy … □ Gyereknek is jól mondják annyiban, hogy oly könnyelmü választásiban. (Arany János–Shakespeare-fordítás)
• 11. <Fokozó értelemben:> a szokottnál nagyobb mértékben; ugyancsak, nagyon; erősen, keményen. Jól beszopott; jól elver vkit; jól lehord vkit; jól megfázott; jól megrágja a szót; jól megrakja a szekeret; jól megtermett; jól odamond vkinek; jól ráparancsol vkire. Jól esik az eső. Na, ez jól összetört! □ Gyürkőzz, János, s rohanj János | … Rohanj jól kimelegedve. (Ady Endre) || a. (népies) Jól adja: a) <vmely termesztett növény, főként gabona, ill. cséplése> bő, gazdag termést, eredményt ad; b) <személy> vidám, mulatságos, szórakoztató dolgokat mond v. úgy beszél el, ad elő vmit; c) <személy> nagyokat mond, nagyzol, henceg, fölényeskedik.
• 12. Helyes irányban. Jól megyek erre a város felé?
• 13. (népies, régies) Jóformán, szinte. □ Jól ki sem érek A város falain: kapcabetyár nagyot üt hátamra. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
• II. Általában jó állapotban.
• 1. <Személyről, főleg betegről szólva:> egészségileg kielégítő, jó állapotban. Jól van ←. Jól vagyok. Jól érzem magam. Már jobban vagyok. A beteg jól töltötte az éjszakát. Jól bírja magát.
• 2. Anyagi szempontból kedvező helyzetben. Jól él; jól áll (anyagilag); jól megy a dolga, a sora; jól megy → neki; jól van; jól van dolga (vhol). □ Tyúk anyó … Válogat a kendermagban, A kiskirály sem él jobban. (Petőfi Sándor)
• 3. Térben v. időben előrehaladott helyzetben. Már jól benne voltunk a nyárban, amikor … □ Volt a fazekasnak jó nagy szeme, szája, De mégis kicsiny volt az álmélkodásra; Amire föleszmélt, hogy köszönjön szépen, | János vitéz már jól benn járt az erdőben. (Petőfi Sándor)
• 4. Jó viszonyban, egyetértésben, barátságban. Jól él vkivel; jól megférnek, összeférnek, megvannak egymással. Ők ketten jól vannak.
• 5. <Feleletben:> Jól van v. jól van, jól: nem bánom, beleegyezem; bánom is én! □ De ’szen jól van! kiheverem Én e bajt. (Petőfi Sándor) Öcséd örökségét, jól van, elfogadom. (Arany János)
• III. (gúnyos) Nagyon is rosszul. Jól be(le)választott ←. Ezt jól megcsináltad! Ez ugyan jól kezdődik!
• Szóösszetétel(ek): jólinformáltság; jólöltözöttség.