Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

JOGIGÉNY [g-i] főnév (jogtudomány, hivatalos)
  • 1. Az a jogcím, amelynek alapján vki követelhet, kérhet vmit, igényt tarthat vmire; a jog által elismert igény. Jogigényt szerez; jogigénnyel bír*: jogigénye van. □ Az utánuk iramodó vegyárus … a sarkukban maradt … az állítólagos jogigénnyel. (Jókai Mór)
  • 2. Igény vmely jog élvezetére. Jogigényt emel, támaszt az őt megillető újítási díjra.
  • jogigényes; jogigényű.