Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

JOGFOLYTONOSSÁG
JOGFORRÁS
JOGFOSZTÁS
JOGFOSZTOTT
JOGHALLGATÓ
JOGHATÁLY
JOGHATÁS
JOGHATÓSÁG
JOGHÁTRÁNY
JOGHURT
JOGI
JOGIGÉNY
JOGKÉPES
JOGKÉPESSÉG
JOGKÖR
JOGKÖVETKEZMÉNY
JOGORVOSLAT
JOGOS
JOGOSÍT
JOGOSÍTOTT

JÓKEDVŰ [e] melléknév -en [e], jobb kedvű v. (-bb) Olyan <személy>, akinek jó a kedve; vidám, derűs, kedélyes. □ Piros borával megint itatott Vármegye bálján jókedvü alispán. (Ady Endre) Mintha jobb kedvű lett volna …, izgett-mozgott, szaporábban káromkodott. (Kaffka Margit) || a. Ilyen kedélyállapotra valló, jellemző, jókedvből eredő, fakadó <cselekvés, magatartás, megnyilvánulás>. Jókedvű nevetés, nótázás. Jókedvűen beszélgetett.
  • jókedvűség.