JOGSZERŰ [ë] melléknév -en [e] v. -leg [e], -bb
(
hivatalos) A jog(szabályok)nak megfelelő <dolog>.
Jogszerű eljárás, igény, kérés, követelés. □ Megköveteltük a bécsi udvartól és kormánytól, hogy
hazánknak törvényes önállása
megóva legyen. És együtt izentük meg e jogszerű követelés folytán
, hogy
el vagyunk határozva a magyar nemzetnek önállásából
egy hajszálnyit sem engedni. (Kossuth Lajos) || a. (
választékos) Olyan <személy>, akit jog szerint megillet vmely minőség, aki jogosan az, ami.
Jogszerű örökös, utód.
- jogszerűség; jogszerűtlen; jogszerűtlenség.