JÁRTASSÁG főnév -ot, -a (csak egyes számban)
A jártas (2) melléknévvel kifejezett (emberi) tulajdonság, készség; tapasztaltság, gyakorlottság, tájékozottság.
Irodalmi, politikai, zenei jártasság; → vízi jártasság; a könyvelésben, a nyelvekben való jártasság. Jártasságra tett szert új munkakörében is. || a. Vkinek (vminek) vmiben jártas volta.
Csodáltuk a tudományokban való jártasságát. □ A nép hadi jártassága
rég elenyészett. (Eötvös József)