JELTELEN [e-e-e] melléknév -ül, -ebb [e] (
választékos)
Olyan <dolog>, amelyen nincs jel, ami nincs megjelölve.
Jeltelen levél, sír. □ A Duna habjainál ki van itt a kisded üregben | Pusztán, s omladozó hamvai jeltelenűl?
(Vörösmarty Mihály) || a. (
ritka,
irodalmi nyelvben) Szürke, jelentéktelen <személy>. □ [Károly] csak egy névtelen, jeltelen parasztlegényke volt. (Móricz Zsigmond)