Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (tudományos, választékos) Vmely dolog, ritk. személy lényeges vonásainak, különleges ismertetőjeleinek összessége, jellemző sajátságaiban megnyilvánuló mivolta. → Elsődleges nemi jelleg; → másodlagos nemi jelleg; jellegéből kivetkőztet vmit; vmilyen jelleget → ölt; vminek határozott jelleget ad; jellegét elveszti, megőrzi; magán → viseli vminek a jellegét.
2. (rendsz. minősítő jelzővel) (tudományos, választékos) Vminek bizonyos szempontból meghatározott volta, sajátsága, tulajdonsága. Dekoratív jelleg; hivatalos jelleg; lúgos jelleg; a megbeszélés bizalmas jellege; a forradalom szocialista jellege; a termelés folyamatának társadalmi jellege; → felvesz vmely jelleget. □ Az utolsó sorok alig bírtak már valami olvasható jelleggel. (Jókai Mór) Pajkos arca egyszerre fölvette a komolyság jellegét. (Mikszáth Kálmán) Van a községnek valami városi jellege. (Nagy Lajos)
3. (1945 előtt, hivatalos, olykor tréfás) Cím és jelleg: vmely magasabb hivatali állás címe és a fizetést kivéve ennek jogai, az ezt megillető hatáskör. Címmel és jelleggel felruház vkit: magasabb hivatali címet és hatáskört ad neki. □ Beszegődött egy másik szegény emberhez kapásnak, de ezt inkább csak címnek, mint jellegnek tekintette. (Móra Ferenc)