Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

JELENTÉSTÉTEL
JELENTÉSVÁLTOZÁS
JELENTÉSVÁLTOZAT
JELENTÉSSZŰKÜLÉS
JELENTGET
JELENTKEZÉS
JELENTKEZIK
JELENTKEZŐ
JELENTŐ
JELENTŐS
JELENTŐSÉG
JELENTŐSÉGTELJES
JELENVALÓ
JELENVOLTAK
JELES [1]
JELES [2]
JELESEN
JELESKEDIK
JELESSÉG
JELESÜL

JELESSÉG [e-ë] főnév -et, -e [ë, e]
  • 1. (választékos) A jeles [1] (I. 2) melléknévvel kifejezett értékes tulajdonság; kiválóság, kitűnőség. Mennyi jelesség van ebben az emberben! □ Muley Hassan szerepe a legkielégítőbb jelességig sikerült. (Vörösmarty Mihály) Ennyi jelességgel méltán kitüném a fiúk közt. (Arany János) || a. (választékos) Vminek, vkinek jeles, értékes, kiváló volta. Az előadóművész, a szónok jelessége. A dráma jelessége már az első felvonásban kitűnt.
  • 2. (régies) Kiváló, jeles ember; kiválóság, kitűnőség. □ [Tasso] világhírű jelesség. (Arany János) Csillag Béla úr … a helyi gimnázium egyik jelessége. (Tolnai Lajos) || a. (ritka, régies) Kiváló alkotás, mű; nevezetesség. Róma jelességei. □ Ha világirodalmi jelességek mellett netalán érezzük, látjuk is [az Ember Tragédiájának] fogyatkozásait, nem örömest válnánk meg a tudattól, hogy ez – a mienk! (Arany János)