JELLEGZETES [e-e-e-ë] melléknév -en, -ebb [e, e] (állítmányi haszn
ritka) (kissé
választékos)
- 1. Vminek jellemző vonásait magában foglaló, képviselő; tipikus. A táj jellegzetes növényzete; korának jellegzetes alakja.
- 2. Olyan, ami csak a szóban forgó vkire, vmire jellemző, ami mástól sajátos jellegével megkülönbözteti, ami egyéníti. Az ő jellegzetes hangján; a maga jellegzetes modorában. Megismeri jellegzetes mozgásáról. □ Szőke, karcsú és magas vagyok, inkább fitos, mint jellegzetes orrú. (Ambrus Zoltán) Mennyi érdekes, mulatságos, jellegzetes arc!
(Krúdy Gyula)