JEGYZÉS [jegyzés v. jedzés] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
Általában a jegyez igével kifejezett cselekvés, tevékenység; az a cselekvés, hogy vmit jegyeznek, leírnak.
- 1. Följegyzés, jegyzet írása vmiről. Az előadások, a beszéd szövegének jegyzése; vki szavainak jegyzése.
- 2. (hivatalos) Vminek aláírással való hivatalos megerősítése, vmely kötelezettségnek ily módon való vállalása. → Cégszerű jegyzés; a cég jegyzése; kölcsön, kötvény, részvény, üzletrész jegyzése.
- 3. (régies, irodalmi nyelvben) Feljegyzés; jegyzet. □ A fordulatra várakozó leány apjának jegyzéseiben keresett vigasztalást. (Vas Gereben)
- 4. (régies) Vminek vmely jellel való megkülönböztetése, megjelölése. Barmok, juhok jegyzése; fehérnemű jegyzése.
- 5. (régies, irodalmi nyelvben) Megjegyzés (3). □ Még csak egy jegyzést. Én ezen színdarabot kéziratban olvastam, s
nem bírtam hamarjában kitalálni, mi híja van. Ezzel csak azt akarom mondani: mennyire tanulságos a színi előadás. (Vörösmarty Mihály)
- Szóösszetétel(ek): cégjegyzés; kölcsönjegyzés.
- jegyzési.