IFJÚKOR főnév (
választékos)
<Az ember, ill. egy személy életében> az ifjúság kora, ideje.
Szép ifjúkor; az ifjúkor hevülete; a nevelés gyermekkorban és ifjúkorban a legeredményesebb. Apám sokat beszélt ifjúkoráról. Az ifjúkor emlékeit öregkorban sem felejtjük el. Túl van az ifjúkoron. Ifjúkorát tanulással töltötte. □ Az ifjukor kihervadt
S nem hozhatja vissza többé Semmi földi kérelem. (Bajza József) || a. E korral kapcs. életkörülmények, élmények, események összessége.
Boldog ifjúkora volt. □ A semmiség örök tavába Ifjúkorod javát hiába, Szép húgom! óh ne hányd. (Csokonai Vitéz Mihály) [Lívia] visszaadta őt ifjúkora varázsképeinek. (Tolnai Lajos)