Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Hevítve olyan hőfokra jut, hogy fényt bocsát ki magából. Fehéren, vörösen izzik. Az érc izzik a kohóban. A villanykörtében izzik a szál. Izzik a kiömlő láva. □ Az inas | kalapácsával odavág, | ahol a legfehérebben | izzik a vas! (József Attila)
2. Lángolás nélkül ég. Izzik a parázs a kandallóban. || a. A nap (fehéren v. vörösen) izzik: fehér v. vörös színt öltve s a magas hőfokon láng nélkül való égés benyomását keltve világít. □ Egészen kék, felhőtlen az ég, izzik a nap, nem mozdul a levegő. (Nagy Lajos)
3. (ritka) <Föld, táj> a forró napsütéstől fényt és hőséget áraszt. □ Izzott a balatoni fürdőhely a verőfényben. (Kosztolányi Dezső)
4. (túlzó) <Test, testrész> nagyon meleg, forró. Izzik a homloka. □ Hideg őszi nap van, de az arcom lángban ég, éppen olyan égés ez, ahogy az édesanyám teste szokott borzongva izzani. (Móricz Zsigmond)
5. (átvitt értelemben, választékos) <Emberi hangulat, érzelem> felfokozott, túlfűtött, szenvedélyes formában van jelen vhol. Felháborodás, gyűlölet, lelkesedés izzik a tekintetében. Izzott benne a méreg. A tömegben izzott az elszántság.