IZZÍT tárgyas ige -ott, -son; -ani
Vmit olyan magas hőfokra hevít v. olyan hőfokon tart, hogy izzik.
Fehérre, vörösre izzít vmit; izzítja a vasat. || a. (
átvitt értelemben) □ A muzsika visszafogott mély szenvedelme csak az eleven ajkakat festette lázpirosra, csak a szemek mélyén izzított sóvár, titkos epedést. (Kaffka Margit)
- Igekötős igék: átizzít; kiizzít; megizzít.
- izzítás; izzítható; izzító; izzított; izzíttat.