IZZÁS főnév -t, -a (csak egyes számban)
Az izzik igével kifejezett folyamat, állapot; az a tény, hogy vmi izzik. →
Fehér izzás; legmagasabb hőfokú, vörös izzás; izzásba jön. □ Gergely odaérintette a puskaporhoz a taplót. A por vörös izzással sistergett. (Gárdonyi Géza)
- Szóösszetétel(ek): izzásfok.
- izzási.