IZGUL tárgyatlan ige -t, -jon (gyak.
bizalmas)
Vmi, vki miatt izgatja magát, izgalmat érez, izgatott állapotba jut, izgalomban van.
Izgul a vizsga előtt. Ne izgulj, nem lesz semmi baj! Az operáció előtt nagyon izgult a férje miatt. Izgul csapata győzelméért. Sokszor fölöslegesen izgul. □ Élni akar, lélegzeni, amíg csak lehet. Nem
izgul, hogy lakói fizetnek-e. (Gelléri Andor Endre) Gyerekhad izgúl, a kapukon virág, |
ez bizony | csak faluvége
, de ez is ünnepel. (Szabó Lőrinc)
- Igekötős igék: felizgul; végigizgul.
- izgulás; izguló; izgult.