Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ITALOS melléknév és főnév
  • I. melléknév -an, -abb
  • 1. (ritka) Olyan <személy>, aki szereti az italt (2), aki szívesen, a józan mértéknél gyakrabban és nagyobb mennyiségben iszik szeszes italt. Italos ember.
  • 2. Olyan <személy>, aki többet ivott a kelleténél; ittas, részeg. Már reggel italos volt. □ Itt is, ott is megkínálják … és késő este kissé italosan tér haza. (Nagy Lajos) || a. (ritka) Olyan <állapot, megnyilatkozás>, amelyen a szeszes ital nagyobb fokú élvezetének hatása mutatkozik. Italos duhajság, kedv. □ Asszonyom …! – mondogatta italos melankóliával. (Kaffka Margit)
  • 3. Olyan <személy>, aki vendéglőben, kocsmában italt szolgál fel. Italos fiú, lány.
  • II. főnév -t, -ok, -a Az a személy, aki nyilvános helyen italt szolgál fel. Italos! Kérem, küldje ide az italost!
  • italosság.