ISTENEMBER [n-e] főnév (
vallásügy)
Jézus Krisztus, aki <a keresztény vallás tanítása szerint> Isten is, ember is egy személyben. □ Nem viszonzott szerelem keserve! | Türelemmel hordom terhedet, Mint az istenember a keresztfát, Melyen aztán megfeszittetett. (Petőfi Sándor)
- istenemberi; istenemberség.