Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ISMÉTLŐ melléknév és főnév
  • I. melléknév -en [e] v. -n
  • 1. Olyan, aki vmit ismétel. A kérdést ismétlő tanár; a dalt ismétlő művész; a leckét ismétlő tanuló; az osztályt ismétlő gyerek.
  • 2. Olyan <tárgy, eszköz>, amellyel vmely művelet újra elvégezhető, ill. elvégeztethető. Ismétlő szerkezet.
  • 3. Olyan <cselekvés, eljárás, intézmény>, amely ismétlés útján javítja, szilárdítja az eddig elért eredményt. Ismétlő módszer, tanfolyam, tanulás.
  • 4. (ritka, nyelvtudomány) Ismétlő ige: olyan i., amely a cselekvés, történés, állapotváltozás ismétlődését, esetleg elaprózottságát fejezi ki (pl. ellátogat; meg-megáll; meg-megpaskol; össze-összezördülnek).
  • II. főnév -t, -je [e] (iskolai) Olyan tanuló, aki vmely osztályt ismétel. Az ismétlők oktatására a pedagógusok fokozott figyelmet fordítanak.
  • Szóösszetétel(ek): ismétlőóra; ismétlőpisztoly; ismétlőpuska; ismétlővizsga.