Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ISMERETSÉG [ismereccség] főnév -et, -e [ë, e], (tájszó) ösmeretség [ösmereccség] (többes számban ritka)
  • 1. Olyan viszony, kapcsolat, amely ismerősök (II), két v. több egymást ismerő személy között van. Bizalmas ismeretség; → bővebb ismeretség; felszínes v. felületes, futó, közeli, régi ismeretség; ismeretségben van v. (régies) ismeretsége van, vkivel; ismeretséget → köt vkivel; → megköti az ismeretséget (vkivel). □ Szándékok, mint hallók házunkkal ismeretségbe jőni. (Vörösmarty Mihály) Tisztelettel fogadták Szunyoghynak az ismeretségét. (Gárdonyi Géza) || a. (átvitt értelemben) □ Jó ismeretséget kötöttek már a halállal, nem félnek tőle. (Jókai Mór)
  • 2. (ritka, régies) Vmiről való ismeret, tudás. Ismeretségbe jut, kerül vmivel: megismeri, ismereteket szerez reá vonatkozólag.
  • 3. Ismerősök (II) köre, összessége. Kiterjedt, nagy ismeretsége van. Ismeretség hiányában hirdetéssel keresett feleséget.
  • Szóösszetétel(ek): ismeretségkötés.
  • ismeretségi.