Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan, aki, ami irt. A növényi kártevőket irtó paraszt. □ Másodszor kele [= kelt] irtó harc a sági fenyéren. (Vörösmarty Mihály) || a. (sajtónyelvi) Irtó hadjárat: a) vmely nép, népcsoport v. néptörzs teljes kipusztítása, kiirtása végett indított vérengző hadjárat. Az indiánok ellen vezetett irtó hadjárat a gyarmatosítók legsötétebb gaztettei közé tartozik. b) (átvitt értelemben) haladó politikai irányzat (hívei) ellen vmely reakciós államhatalom részéről foganatosított olyan intézkedések, rendszabályok összessége, amelyeknek célja az illető irányzat teljes megsemmisítése; irtó hadjáratot folytat, indít, kezd. A nácik irtó hadjáratot indítottak minden haladó mozgalom és haladó gondolkozású ember ellen. c) (átvitt értelemben, sajtónyelvi) vminek a kiküszöbölésére, megszüntetésére irányuló intézkedés, mozgalom. Irtó hadjárat a tbc ellen. A láp lecsapolása irtó hadjárat a szúnyogok ellen.
2. Olyan, ami irtásra, az irtás végzésére alkalmas, amivel irtanak. Irtó anyag, por. Földi bolhákat irtó szereket szórt a cukorrépavetésre.
II. főnév -t, -ja (ritka) Irtást (főként 3) végző, irtással foglalkozó személy. A kiszedett tőke az irtóé volt.