Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

IRTÓZATOS melléknév -an, -abb
  • 1. Olyan, ami irtózatot kelt vkiben. Irtózatos volt az oszló hulla. □ Irtózatos éjben, ölő hadon át, Elhagyja a fénylakot [= fényes palotát], ősi honát. (Arany János–Goethe-fordítás) Irtózatos dolgokat mondtam, amitől elfehérült mindenki, gyűlöletessé vált étel és ital. (Kuncz Aladár)
  • 2. Félelmetesen, megrendítően hatalmas méretű; rettenetes, borzasztó. Irtózatos háború, pusztítás. Irtózatos földrengés híre érkezett. Az irtózatos árvíz egyelőre fel sem mérhető károkat okozott. Irtózatos szakadék szélén állt. || a. (túlzó) <Hatásánál, méreteinél fogva> csodálkozásra, megrendülésre késztető; rendkívül nagy, megrendítően nagy. Irtózatos terhet emel fel. Irtózatos nyomással dolgozik a gép. Irtózatos vihar volt. □ E percnek irtózatos nagyszerűsége szorítva hat le keblemre. (Kossuth Lajos) A bálvány … elkezdett fényleni, … irtózatos tüzet gerjesztettek alá. (Jókai Mór) || b. (túlzó) Nagyon nagy, roppant nagy, irtó (3). Irtózatosan összeszidta. Irtózatos botrányt csinált. Irtózatos nagy hévvel szónokolt.
  • irtózatosság.