Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (kissé bizalmas) Iskolába járó. Iskolás gyerek, fiú, lány. □ Vesszőjét sejtve a mesternek, Az iskolás fiúk pisszenni se mernek. (Arany János) Egy öregasszony állt, iskolás unokájával, akin tarisznya lógott. (Gelléri Andor Endre) || a. (kissé bizalmas) Az az <időszak>, amelyben vki iskolaköteles, ill. iskolába jár(t). Iskolás kor. Kinőtt az iskolás sorból. □ Elmondott egy pár adomát az ő iskolás korából. (Mikszáth Kálmán)
2. (régies, kissé népies) Iskolai (1). Iskolás könyv, táska. □ Oszkár volt, az iskolás pajtásom (Gárdonyi Géza)
3. (rosszalló) Az iskolai modorra, módszerre emlékeztető; önállóság nélküli; előírásokhoz, szabályokhoz ragaszkodó. Iskolás ábrázolása az életnek; iskolás modorban fest. || a. (rosszalló) Vmely iskola (5) elveihez dogmatikusan ragaszkodó.
II. főnév -t, -ok, -a (kissé bizalmas) Iskolás gyerek. Az iskolások részére külön kocsit adnak a vonaton. □ Tanítani foglak mint az iskolást. (Vörösmarty Mihály)