IRÓN főnév -t, -ok, -ja (
régies,
hivatalos)
Ceruza.
Színes irón. Irónnal tett bejegyzés érvénytelen. □ Irónt vett elő mellényzsebéből. (Krúdy Gyula) A kis ideges emberke átnyújtott
egy papírlapot, melyre kék irónnal néhány szám volt írva. (Kosztolányi Dezső) || a. (
elavult) Írásra haszn. ónrudacska; ón. □ Papírt és irónt húzott elő, hogy ő legyen a társaság jegyzője. (Vas Gereben)
- Szóösszetétel(ek): 1. irónhegyező; 2. csavarirón.