Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Ijesztő, undorító tárgy v. jelenség okozta s heves, félelemmel párosult elutasító érzelem, ilyen érzelmekkel kísért hatás, állapot; iszonyat. Irtózat fogja el; irtózatot érez, kelt; irtózattal viseltetik vmivel szemben. □ Az irtózattól jéggé fagy könyűd. (Vörösmarty Mihály) A "ragály" szó valami babonás irtózatot keltett benne. (Babits Mihály) A gyermek irtózattól nyirkos. (József Attila)
2. Vmi irtózatos dolog, az, amitől vki irtózik. Irtózat arra még csak ránézni is. □ Oh átkozott az éj, mely kölcsön adta Pokolsötétségét ily irtózathoz. (Jókai Mór) Elaludt. De csupa irtózatot álmodott. (Gárdonyi Géza) || a. <Felkiáltásként:> szörnyűség, borzalom. Oh irtózat!