IRIGYEL [i-i-ë v. e-í-ë v. í-í-ë] tárgyas ige -ek [ë] v. ..gylek [ë], -t, -jen [ë]
- 1. Irigyel vkit (vmiért v. vmi miatt): vkinek kedvezőbb helyzete miatt bosszúságot érezve, annak helyzetét, javait, értékeit magának kívánja. Irigyel valakit az állásáért, egészségéért, szépségéért. □ Árván maradt öccsét parasztnak nevelte, Mert nagy erőt sejtett benne s írigyelte. (Arany János) || a. Irigyel vmit, vkit (vkitől): személyt, dolgot, akit, amelyet sokra értékel, szeretne elvenni vkitől. Irigylik (tőle) a boldogságát, az egészségét, a népszerűségét, a szépségét. □ Akkor írigylem fejedelmi kincsed, Amidőn áldó kezeid kiszórják. (Berzsenyi Dániel) Gulyádat irígyelik tőled. (Arany János)
- 2. Irigyel vmit vkitől: sajnál (3b) vkitől vmit. Még a falatot is irigyelte a cselédjétől.
- Igekötős igék: elirigyel; megirigyel.
- irigyelt; irigylés; irigylő.