Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

IRÁNYZÓ melléknév és főnév
  • I. melléknév
  • 1. Olyan, aki, ami irányoz. Irányzó tüzér; a puskát a rókalyuk felé irányzó vadász.
  • 2. (katonaság, vadászat) Olyan <eszköz>, amellyel irányoznak. Irányzó készülék, távcső.
  • II. főnév -t, -ja (katonaság) Az a katona, aki a többedmagával kezelt tűzfegyver csövét az irányzék segítségével a szükséges oldal- és magassági irányba beállítja. Az ágyú, az aknavető, a géppuska, a löveg irányzója.
  • Szóösszetétel(ek): irányzóléc; irányzórúd; irányzóvonal; irányzózsinór.
  • irányzói.