Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan <személy>, aki más szerencséjén, sikerén, jólétén bosszankodik, s azt inkább magának kívánja. Irigy vkire. Ne légy olyan irigy! □ Minden rossz gyomrú ember irigy a jó étvágyúra. (Gárdonyi Géza) || a. Ilyen személyre jellemző, tőle származó. Irigy tekintet, természet; irigy szemmel nézi. □ Mily irígyen nézte másnak, Hogy mohos [= bajszos] a szájaszéle: Bezzeg cserélt volna véle! (Arany János)
2. Saját tulajdonát, kedvező helyzetét, állapotát önzően féltő <személy>. Milyen irigy, nem adná ide a labdát! Adj egy kis helyet, ne légy olyan irigy! Irigy kutyának nevezte, mert nem adott neki kölcsönt. Szóláshasonlat(ok): irigy, mint a → kutya. || a. Falatját, helyét a többivel megosztani nem akaró, mohó <állat>.
II. főnév -et, -e [ë, e] Irigy (1) ember. Kinek nincs irigye? (szójárás) Adjon isten sok irigyet, kevés szánakozót! □ Múzsám ne csügedj! A II. sz. jelentés harmadik sorábana kezdődő Csokonai-idézet eleje helyesen így: Múzsám, ne csüggedj! bár vak irígyeid Kancsal szemekkel rád hunyorítanak. (Csokonai Vitéz Mihály) Termékeny mezeid mennyei harmatok Mossák, s csűreidért Európa írigyed. (Berzsenyi Dániel) Nem voltak irigyei; minden rendű és rangú ember egyhangúan zengte a dicséretét. (Kaffka Margit)