Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

IRGALMATLAN melléknév és határozószó
  • I. melléknév -ul, -abb Irgalmat nem ismerő, könyörtelen <személy>. Irgalmatlan kizsákmányoló, uzsorás. || a. Ilyen személyre jellemző, rá valló. Irgalmatlan kínzás; irgalmatlanul elárverezték. □ Sokszor ám a lányka szíve Állhatatlan És ahhoz, ki legjobb híve, Irgalmatlan. (Csokonai Vitéz Mihály) || b. (átvitt értelemben, bizalmas) Olyan <jelenség>, amelytől nagyon szenved az ember. Irgalmatlan hideg. □ Nincsenek szokva ilyen irgalmatlan télhez. (Jókai Mór)
  • II. határozószó (átvitt értelemben, bizalmas) Szertelenül, szörnyen, roppantul. Irgalmatlan nagy ház; irgalmatlan hideg idő; irgalmatlan heves szél; irgalmatlan rossz út. □ A fenevad irgalmatlan győzte étvággyal. (Móra Ferenc) Irgalmatlan nagy boroskupa volt mellette. (Móricz Zsigmond)
  • irgalmatlanság.